Kép: indafotó: Puffancs: Fővonal
Hol a virágok sora hervad,
üresen áll bakterház,
fészek és pad,
ott húztam magamra az estét,
üresen áll bakterház,
fészek és pad,
ott húztam magamra az estét,
egyedül, fázósan,
megbújtam a testén.
megbújtam a testén.
A sínek párhuzamosában
pipacs lobbant látóhatárra.
Valahol vonat sikoltott.
Még az égboltba is félszet oltott.
Még az égboltba is félszet oltott.
A dalok azóta bennem szólnak.
Rólad visszaverődött minden szólam.
Holtvágány lett lelked s nyoma
emlékek torzult rozsdafoltja.
Most nélküled
keresek magamnak bálványt.
(Nem érezhetsz mögötte
semmi ármányt.)
A szerelvény veled másfelé halad,
A szerelvény veled másfelé halad,
szívemen nem fut át feledésvonal.
A holnap mégis
"mi-sem-történt" ébred..
Én is álmodlak tovább,
téged.
Én is álmodlak tovább,
téged.
2012.06.21.-2012.10.07.
2 megjegyzés:
Ez is tökéletes!
Köszönöm! :)
Megjegyzés küldése