.. az érzést, szeresd bennem a csendet,
a tegnapi csókot, a fényt a szememben,
a rezdülő éjt is, mi nyomot hagyott,
s árnyékomat, ott fenn a falon.
Szeresd bennem, mi sohasem voltam,
álmaimat, mik régen kihunytak.
Szeress, ha olykor húsodba vájok,
szeresd a rossz kedvem, mosolyom számon.
Szeress hosszan, ha vége sem látszik,
szeress röviden, ha a pillanat játszik.
Szeress akkor is, ha hamisnak érzed,
ha érted értetlen sorokban elvérzek.
2010.08.30.-2011.10.27.
Zsefy Zsanett
3 megjegyzés:
Örülök, hogy felfedeztem ezt az őszinte, csillogó, lelki kirakatot, ami soraidból árad. A vers a költő örök fegyvere, amivel megtanítja szeretni a világot. Egy őszinte költőtársnak, szeretettel: Németh Károly
Hogy
szükség
szeretni,
nem holmi kéj,
örök fájdalom,
de a leggyönyörűbb!
http://dallamjuice.blogspot.hu/2017/12/apeva.html
Köszönöm, kedves Károly a látogatást, olvasást és kedves soraidat. Boldog Karácsonyt!
Blogodat pedig felkeresem. Köszönöm a linket!
Megjegyzés küldése