Hogy megszülettem abban semmi érdem,
macskakövön koppant gyermek-léptem,
ma betonban ébred minden reggel,
régen jobb volt, mondtam már ezerszer.
Az íz is más volt, hát még az a hajnal,
pacsirtaszó nem küzdött sok jajjal,
ma ízületek lángja lobog bennem,
neuronok kopnak sebesebben.
macskakövön koppant gyermek-léptem,
ma betonban ébred minden reggel,
régen jobb volt, mondtam már ezerszer.
Az íz is más volt, hát még az a hajnal,
pacsirtaszó nem küzdött sok jajjal,
ma ízületek lángja lobog bennem,
neuronok kopnak sebesebben.
De most is annak fáj a feje reggel,
kinek keze kenyeret sosem lel,
háza, dolga, ha valaha volt is,
sovány vigasz, marad most már kódis..
Zsefy Zsanett
kinek keze kenyeret sosem lel,
háza, dolga, ha valaha volt is,
sovány vigasz, marad most már kódis..
Zsefy Zsanett
2 megjegyzés:
Fájdalmas igazság kedves Zsanett. Szeretettel ölel Gabi. :)
Köszönöm, kedves Gabi.
Nem tudom, hogy én miért nem kapok értesítőket a figyelt blogok friss bejegyzéseiről..?
Lehet valamit elállítottam..(?)
Megjegyzés küldése