Az az ölelés

It's Not Goodbye - Sweet November MV

Amíg emlékedet színezgettem,
szürkén tőlem ne szökhessen,
ráhajolt a tájra a pillanat némasága.

De a  mozdulatlanság megrezzent,
pilleérintésnek vetted,
pedig csak egy rigó röpte
szöszmötölést szőtt a csöndre.

A neszre ahogy felriadtam,
pár pihét féltőn elkaptam,
abból készítettem fészket
a megtartó ölelésnek.

2012.04.23.

Zsefy Zsanett

Fotó: www.hotdog.hu/hasy
A zene linkje: http://youtu.be/pq6lsZoWcFE 

Utolsó ölelés - átírat

Zorán: Kell ott fenn egy ország      http://www.youtube.com/watch?v=t3rluBFlkhM

 
Vér és hamu lassan száll le, de a szív nem csitul.
Mélykék fátylán, éjféltájt már a Hold elővonul.
Könnyes ágyán, felhőpárnán villám járja át,
Sajgó vállát meg-megrántván kúszik, megy tovább.

Milliárdnyi csillag között aranyló fényözön:
Csillámporos égboltra fest csóvát egy üstökös.
Megtört fényű holdsugárra gyermekszem tapad,
Nem fogja fel, nem érti, a vér m'ért rá ragad?

Bomba tépte két kezét az égre nyújtaná,
Szinte látja, szinte érzi, ott fenn várnak rá.
Menne már, mert fájdalmát csak anyja értheti.
Menne már, de apja él és dehogy engedi.

Imádkozik egyre, - csak kis csendért könyörög.
Imádkozik, ne hallja már, hogy az ég dörög.
Ne hallja a haláltusát, bombarobbanást,
Testvérei nyöszörgését, apja sóhaját.

Imádkozik, útja végén anyja várjon rá,
Két karjába kapva ott, fenn enyhítse bánatát.
Két karjával - ami már nincs - átölelné őt,
s letörölné anyja arcán ömlő könnyözönt!

 
2010.12.21-2011.12.16.-2012.04.05.