Szilánkosra hasadt az ég
valamelyik éjszaka,
a Tejúton követve fényt,
nem találtam már haza.
Gondolatban 'hogy lebegtem,
fel se tűnt, mily szabadon,
üres térben, mínuszokban
fagyott testem elhagyott.
Azóta is fent keringek
én s a milljó csillagok.
Mondhat bárki, bármi szépet,
ott is magányos vagyok.
valamelyik éjszaka,
a Tejúton követve fényt,
nem találtam már haza.
Gondolatban 'hogy lebegtem,
fel se tűnt, mily szabadon,
üres térben, mínuszokban
fagyott testem elhagyott.
Azóta is fent keringek
én s a milljó csillagok.
Mondhat bárki, bármi szépet,
ott is magányos vagyok.
2010.08.29.-2011.01.01.
Zsefy Zsanett
Zsefy Zsanett
Korábbi címe: testetlenül
2 megjegyzés:
Egyedül megyünk, egyedül maradunk.
..pedig nem magányra születünk..Köszönöm, hogy itt jártál kedves Jega!
Megjegyzés küldése