2012. márc. 28.

Sorspecsét

(átirat) 

Dmitri Shostakovich - Waltz No. 2


Vagyok korhadó vén fa.
Zsémbes,
gondolatokba bénuló nimfa.

Voltam pajzán szellő.
Erdőt ostromló szél.
Törött faág a semmi közepén.

Messze hordott homok
tenger árkában. 

Gyöngyszemnek hitt seb
kagyló rémálmában.

Fájdalmat üvöltő
rímes rímtelen.
Vágyakból feltört
szabdalt sorselem.

Sorokba mázolt
tépett régi kép.
Lehettem volna Picasso,
de hiányzott a fény.

Sötétben kevertem
ragyogó színeket.
Átlátszó burkomból mind
könnyen szökhetett.

Fekete voltam.  

Az édes semmi.

Csendszó a fülekben.
Némaság egy fecnin.
Beszélő szemekben voltam
a közöny.

Egyszer a múltam tán
visszaköszön.

2010.07.04.-2012.03.28.

Kép szárm. helye: http://tomtit.blog.hu/

Nincsenek megjegyzések: