holdfenyben-uvolto-farkas-kep: molothov
Megszoktad már, hogy mosolyog,
nyavalyáidon somolyog,
nem szégyelli, ha fogy-dagad,
éltedre mindig másként hat.
Szemek pásztázzák fenn és lenn,
de ő csak trónol peckesen,
a farkasüvöltést szokta már,
kacsintva int jó éjszakát.
Mítoszok veszik őt körül,
fellegen bölcsen elcsücsül,
az sem zavarja, ha felkavar,
tudja az ember mást akar.
Tenyeredből, ha eteted,
kezedben tartod a kék eget,
imáidba foglalhatod,
szerelmed onnantól rabod.
De megkérdezted, mi fáj neki,
Földünket mióta kergeti,
van emlék, amit csak ő ismer,
a jövő neki vajon mit rejt?
Éjjel ha csendben figyeled,
meghallhatod, üzen neked.
Halkan szűköl, meg-megremeg,
érzi, így mindig nem mehet..
Javított:
2010.02.03.-2012.04.21.Zsefy Zsanett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése