2012. ápr. 11.

Utána(m)..













Ha meghalok,
ne sírj nagyon,
emlékemet
neked adom,
a nevetést,
ritka kincsem,
azt is terád
örökítem.

Ne emeljél
kőből hantot,
hamvaimmal
hintsd a partot;
virág nyílik
madárdalban,
szakadt szívem
abban hagytam.

Hogyha szeretsz,
említs százszor,
gondolatban,
hogy hiányzom,
lépj utána
mérföldeket,
talpad nyomán
őrződ leszek.


2012.04.11.
Zsefy Zsanett

2 megjegyzés:

Judit írta...

Ez elképesztően szép!

Bakkné Szentesi Csilla - Zsefy Zsanett - írta...

Köszönöm..de túlzol. :)