2012. márc. 19.

Morfondírok az Elvarázsoltnak

Te kellőképpen elvarázsolt nő vagy,
kiben a hő nagy,
és kellemesen leped meg magad,
mikor megosztod mással
kezed, vállad, s agyad,
ha barátnak érzed a másik felet.
Máskor meg, mint egy gyerek
sírsz anya után a sarokban,
csak ki ne öntsenek egy tál vízzel,
ami a lavórban cunamitől
magasra csapott, s a dokk-
ban marad a felkavart
s néha becsapott (ön)érzeted.
Mert fontos a fegyelem,
s hogy a fegyverzet mindig
harcra kész legyen,
de a kikötő néha nem fogad
be több hajót. Ám jó,
ha vitorlát tudsz olyankor bontani
és agyőt intve horgonyt fel,
új vizeket indulsz meghódítani.
A vihar, ha dúl s feldúlt,
mi a parton marasztalt,
egy arasszal elébb legyél,
hogy sarat ne dagassz,
és ne aggass magadra,
se másra címkét, csak etesd
a cinkét, ami akármily kicsiny,
szállhat. Bár a sassal
vitába nem szállhat,
csak éli az életét,
de benne is van annyi érdem,
mint ragadozók közt
lecsapni kicsikre kevélyen,
 - hát kérdem, a lélek
milyen mértékkel mérhető?
Ha nem érthető,
maradj magad önnön
elvarázsolt szent képe,
de ne  hagyd, hogy csorbuljon
elmédnek pengéje,
és kést ne azért hordj magadnál,
hogy szívbe szúrj,
ha magad maradnál.
A köldökzsinórt kell néha elvágnod,
és a szelet befogva megtalálnod
a hont, ahol nyomodban maradhatnak
(élet)jelek: elvarázsolt képek
neked, nekik, s nekem.

Ha soraim akár gordiuszi csomó
most kibonthatatlanok,
a megoldást magadban keresve
végül is megkaphatod.


2012.03.19.
Zsefy Zsanett

1 megjegyzés:

Bakkné Szentesi Csilla - Zsefy Zsanett - írta...

Ha kiderült, kihez írtam, nem lep meg. Ha nem, az sem. Utóbbi esetben vagy nem ismered, vagy rossz a "szöveg"...
MK-nak ajánlom szeretettel!