2011. okt. 26.

a Hűtlenhez



http://youtu.be/6OiSl-qSJzY 

Csak egy pár sort írj még -
súgta a múzsa elmenőben...

de nélküle hiába dallam, ritmus, szín, igézet,
nem éled szépség kétség szemében.
Nem szárnyal, szánt reményeget,
lomhán sem verdes szárnyaszegett.

Szó bicsaklik nyelven törve,
fogak között csöndem szökne.
Felleget cipel az idő,
múlt terhe sejtet konok jövőt.
Ereszekről való csorog,
sárba dagaszt, álmot koboz.


Lant húrjait csend altatja. 
Jeget lehel versbe, dalba.

2011.10.26.
Zsefy Zsanett

Nincsenek megjegyzések: