Zeneajánlóm:
és hideg szelek lúdbőrzik a földet,
a levélhegyek sárba kucorodnak,
míg ködön ülnek varjak hajnalhosszat.
Az erkélyláda, az a pici szelet,
mi kertnyi teret eképp őrizgetett,
bevágyódik a muskátlis sarokba,
hol pince-sötét takaróként óvja.
Már mosolyokon nyármúlás nyújtózik,
de éledezni mégse akarózik,
mert lányajkakról felvillanó fények
még kiharapnak néhány szép emléket.
Átirat: 2012.09.10.
ZsZs
***
Eredeti:
A fecskekörök ahogy egyre nőnek,
már hideg szelek lúdbőrzést is szőnek,
a levélhegyek sárba kucorodnak,
majd ködön ülnek varjak bús-naphosszat.
S az erkélyláda, az a pici szelet,
mi kertnyi teret nekünk őrizgetett,
bevágyódik a muskátlis sarokba,
hol pince-sötét takaróként óvja.
A mosolyokon nyármúlás nyújtózik,
éledezne, de alig akarózik,
mert lányajkakról felvillanó fények
még kiharapnak néhány szép emléket.
2012.09.09.
ZsZs
1 megjegyzés:
Köszönöm Dittám. Közben átírtam....
Az eredeti, amit Te olvashattál:
A fecskekörök ahogy egyre nőnek,
már hideg szelek lúdbőrzést is szőnek,
a levélhegyek sárba kucorodnak,
majd ködön ülnek varjak bús-naphosszat.
S az erkélyláda, az a pici szelet,
mi kertnyi teret nekünk őrizgetett,
bevágyódik a muskátlis sarokba,
hol pince-sötét takaróként óvja.
A mosolyokon nyármúlás nyújtózik,
éledezne, de alig akarózik,
mert lányajkakról felvillanó fények
még kiharapnak néhány szép emléket.
2012.09.09.
ZsZs
*
Remélem az új verzió sem okoz csalódást..
Megjegyzés küldése