2012. szept. 9.

Őszi anzix

Zeneajánlóm:
A fecskekörök ahogy egyre nőnek,
és hideg szelek lúdbőrzik a földet,
a levélhegyek sárba kucorodnak,
míg ködön ülnek varjak hajnalhosszat.

Az erkélyláda, az a pici szelet,
mi kertnyi teret eképp őrizgetett,
bevágyódik a muskátlis sarokba,
hol pince-sötét takaróként óvja.

Már mosolyokon nyármúlás nyújtózik,
de éledezni mégse akarózik,
mert lányajkakról felvillanó fények
még kiharapnak néhány szép emléket.



Átirat: 2012.09.10.
ZsZs

***

Eredeti:
 
A fecskekörök ahogy egyre nőnek,
már hideg szelek lúdbőrzést is szőnek,
a levélhegyek sárba kucorodnak,
majd
ködön ülnek varjak bús-naphosszat.
S az erkélyláda, az a pici szelet,
mi kertnyi teret nekünk őrizgetett,
bevágyódik a muskátlis sarokba,
hol pince-sötét takaróként óvja.
A mosolyokon nyármúlás nyújtózik,
éledezne, de alig akarózik,
mert lányajkakról felvillanó fények
még kiharapnak néhány szép emléket.



2012.09.09.
ZsZs

2 megjegyzés:

Judit írta...

Csodaszép!

Bakkné Szentesi Csilla - Zsefy Zsanett - írta...

Köszönöm Dittám. Közben átírtam....

Az eredeti, amit Te olvashattál:

A fecskekörök ahogy egyre nőnek,
már hideg szelek lúdbőrzést is szőnek,
a levélhegyek sárba kucorodnak,
majd ködön ülnek varjak bús-naphosszat.
S az erkélyláda, az a pici szelet,
mi kertnyi teret nekünk őrizgetett,
bevágyódik a muskátlis sarokba,
hol pince-sötét takaróként óvja.
A mosolyokon nyármúlás nyújtózik,
éledezne, de alig akarózik,
mert lányajkakról felvillanó fények
még kiharapnak néhány szép emléket.


2012.09.09.
ZsZs
*
Remélem az új verzió sem okoz csalódást..