Szóra töltve

Ha fegyvert adnál kezembe
- szónál erősebb nem lenne -,
csontkemény szívekbe fúrnám,
üres agyakba gyúrnám,
hogy alakot öltsön az amorf,
 - de nem mindegy embert vagy pajort -. 
Mozduljon valami belül,
ne gyűlöljön, ami hevül, 
ne akol legyen a telt-ház,
üresen ásítson fegyház,
s ne féreg rágja még csontom,
ha elásom magam a gondom.


2012.07.31.
Zsefy Zsanett