2011. szept. 12.

Gyalog az égbe

http://www.tu-pc.com/fondos/media/7211.jpg


 Átirat:

Köröttem csend. Csak esőcseppek
szteppelnek ablakom alatt.
Koreografált táncuk feledteti
gyorsan fogyó utamat.
Nem gyűjtöttem trófeákat.
Nem áll egy sem szekrényem polcain.
Mások helyett sem foglaltam
feleslegesen sok papírt.
Díszes bőrbe sem köttettem
bennem fogant pár mondatom.
Maradnak azok az utókornak
néhány virtuális oldalon.
Pedálra lábam sose tettem,
hogy mást előzve finisbe érjek.
Még mindig keresem utam.
Botladozva néha visszanézek.
Babérokért sem görnyedtem
soha térdeplőre.
Nem is mondtak értem imát,
s nem fogtak kurta gyeplőre,
de ha kimért fonalam egyszer
elvágják Párkák, eltűnök észrevétlen.
Nem szárnyas ló hátán, csak úgy gyalog..
                           a messzi-szépbe.


2011.09.14.
  ZsZs.

 ***

 Eredeti:

    A Párkák ábrázolása egy flamand falikárpiton 
              (1510-1520 körül)  Wikipédia

Köröttem csend.
Csak esőcseppek táncolnak
szteppet ablakom alatt.
Koreografált táncuk kopogása
feledteti fogyó utamat.

Nem gyűjtöttem trófeákat.
Nem áll egy sem
vitrines szekrényem polcain.
Nem kértem pénzért cserébe,
mint néhány oldal
környezetbarát papírt.

Nem köttettem díszes bőrbe
- bőrömbe vésődve hagyom -
bennem fogant
- ritkán sallangos -
pár mondatom.

Pedálra lábam sose tettem,
hogy mást előzve finisbe érjek.
Még mindig keresem utam.
Botladozva néha visszanézek.
Babérokért sem görnyedtem
soha térdeplőre.
Nem is mondtak értem imát,
s nem fogtak kurta gyeplőre.



De ha kimért fonalam egyszer
elvágják Párkák,
eltűnök észrevétlen.
Nem szárnyas ló hátán,
csak úgy gyalog..

a messzi-szépbe..




2011.09.12.
Zsefy Zsanett

(A "nagy a csend" c. versem átirata..)

1 megjegyzés:

Zsefy Zsanett írta...

Wikipédia:

A Párkák (latinul: parcae) a görög mitológiából ismert

Moirák római megfelelői; sorsistennők, akik fonják, kimérik,

majd elvágják az ember életfonalát. Hatalmukban áll

megakadályozni az istenek akaratának érvényesülését is.

Nona (a görög mitológiában Klóthó) az emberi élet fonalát

fonja, Decima (Lakheszisz) ereszti hozzá a szöszt, és végül

Morta (Atroposz) vágja el a fonalat. Méltóságteli

nőalakokként ábrázolják őket. Néha jogarral láthatók, amint

egy irattekercsben olvasnak; máskor Nona fon, Decima

sorsot húz, vagy a slílussal a globusra mutat, Morta pedig

egy napórára mutat.